1.  A képet, amit a honlap fejlécéhez használtam, egy spanyol tanárnő festette kézzel, annak a teremnek a falára, ahol nap mint nap tanítja a nyelvet. A kép a valóságban négy méter széles és két méter magas.
2. A bolygón leggyakrabban beszélt nyelvek listáján a spanyol a harmadik helyen áll. Az angol és a mandarin nyelv előzi meg. Több mint 500 millióan beszélik ezt a nyelvet.
3. Igen gyakori a helyesírási tévesztés (rossz beidegződés), amely a spanyol anyanyelvűeknél – iskolázottságtól, képzettségtől függetlenül – rendszeresen előfordul. E tévesztések oka legnagyobb részben a homofónia (azonos hangzás), kisebb mértékben a nyelvi analógia és az ún. népi etimológia.
4. A spanyol-ajkúaknak csak mintegy tizede él Spanyolországban. A nyelvhasználók közül legtöbben – legalább egynegyedük – mexikói.
5. A spanyol az első európai „modern” nyelv, amelyik nyomtatott nyelvtannal rendelkezett. Antonio de Nebrija sevillai humanista Amerika felfedezésének évében, 1492-ben adta ki Grammatica című latin–spanyol nyelvű művét a kasztíliai nyelvtanáról.
6. Az egyetlen újlatin nyelv, amelyben nincsenek zöngés réshangok. Mindez még az indoeurópai nyelvek között is rendkívül ritkának számít. Habár ilyen volt a latin is, a mai spanyol állapotnak nem közvetlen előzménye, miután az óspanyolban még volt [z], [dz] és [zs] is. A ladino nyelvváltozat kivételével, amely máig őrzi a [z] és [zs] hangokat, ez a rendszer a spanyolban leegyszerűsödött.
7. A szókincs legalsó rétegében elvesztette a latin f-et. Az [f] hang már a latinban is ritka volt: csak szótövek elején állhatott, és nem volt zöngés párja sem. Az óspanyolban először [h]-vá alakult, majd a 16. századra teljesen eltűnt (írásban h betű őrzi a nyomát egyes szavakban: FACERE > hacer ’csinál’). A korábbi elmélet szerint ez egy, a területen eredetileg beszélt ősi, nem indoeurópai nyelv hatására történt, ma már azonban ezt többen vitatják és egyszerű belső változás (gyengülés) következményének tartják.
8. A felkiáltó- és a kérdőjelet a mondat elé is kiteszik 180 fokban megfordítva. Ezt a furcsaságot azért vezették be a helyesírásban, hogy jól behatárolható legyen a mondat kérdést vagy felkiáltást tartalmazó része, mivel a spanyolban – a szórendi szabadság miatt – sokszor csak a hanglejtés különbözteti meg a kijelentő és a kérdő-, illetve a felkiáltómondatokat.
9. Az európai nyelvek közül a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó, amely a szókincs kb. 4%-át teszi ki. Jelentős részük azonban csak speciális szövegkörnyezetekben, illetve nyelvjárásokban –.főleg Andalúziában – fordul elő.
10. A spanyol nyelv több mint 1000 rendhagyó igével rendelkezik. A leggyakoribb igeragozási szabálytalanság a tőmagánhangzó-váltakozás. A létige, valamint számos gyakran használt ige is rendhagyó, ám reméljük, ez nem szegi kedvét egy nyelvtanulónak sem.

forrás: kulturtapas.hu és protokoll-info.hu